A kórokozó mikroorganizmusok olyan mikroorganizmusok, amelyek behatolhatnak az emberi szervezetbe, fertőzéseket, sőt fertőző betegségeket vagy kórokozókat okozhatnak.A kórokozók közül a baktériumok és a vírusok a legkárosabbak.

A fertőzés az emberi morbiditás és halálozás egyik fő oka.A 20. század elején az antimikrobiális gyógyszerek felfedezése megváltoztatta a modern orvostudományt, „fegyvert” adott az embernek a fertőzések leküzdésére, és lehetővé tette a műtétet, a szervátültetést és a rákkezelést is.Azonban sokféle kórokozó létezik, amelyek fertőző betegségeket okoznak, beleértve a vírusokat, baktériumokat, gombákat és más mikroorganizmusokat.A különböző betegségek diagnosztizálásának és kezelésének javítása, valamint az emberek egészségének védelme érdekében

Az egészséghez pontosabb és gyorsabb klinikai vizsgálati technikákra van szükség.Mik tehát a mikrobiológiai kimutatási technológiák?

01 Hagyományos kimutatási módszer

A kórokozó mikroorganizmusok hagyományos kimutatásának folyamatában a legtöbbet festeni, tenyészteni kell, és ez alapján történik a biológiai azonosítás, hogy a különböző típusú mikroorganizmusok azonosíthatók legyenek, és a kimutatási érték magas legyen.A hagyományos kimutatási módszerek főként kenetmikroszkópiát, szeparációs tenyésztést és biokémiai reakciót, valamint szövetsejttenyésztést foglalnak magukban.

1 Kenetmikroszkópia

A kórokozó mikroorganizmusok kis méretűek, és a legtöbb színtelen és áttetsző.Festésük után mikroszkóp segítségével megfigyelhetők méretük, alakjuk, elrendezésük stb.A direkt kenetfestés mikroszkópos vizsgálat egyszerű és gyors, és a korai előzetes diagnózis érdekében továbbra is alkalmazható speciális formájú kórokozó mikrobiális fertőzésekre, mint például gonococcus fertőzés, Mycobacterium tuberculosis, spirochetalis fertőzés stb.A direkt fotomikroszkópos vizsgálat módszere gyorsabb, és speciális formájú kórokozók szemrevételezésére is alkalmas.Nem igényel speciális eszközöket és felszereléseket.Alaplaboratóriumokban továbbra is nagyon fontos eszköze a kórokozó mikroorganizmusok kimutatásának.

2 Elválasztási kultúra és biokémiai reakció

A szeparációs tenyészetet főleg akkor alkalmazzák, ha sokféle baktérium van, és az egyiket el kell választani.Leginkább köpetben, székletben, vérben, testnedvekben stb. alkalmazzák. Mivel a baktériumok hosszú ideig szaporodnak és szaporodnak, ez a vizsgálati módszer bizonyos időt igényel., És nem dolgozható fel tételesen, ezért az orvostudomány folytatta az ezzel kapcsolatos kutatásokat, automatizált képzési és azonosító berendezéseket használva a hagyományos képzési módszerek javítása és az észlelés pontosságának javítása érdekében.

3 Szövetsejttenyésztés

A szöveti sejtek főként a chlamydia, a vírusok és a rickettsiák közé tartoznak.Mivel a különböző kórokozók szövetsejtjei eltérőek, a szövetek patogén mikroorganizmusokból való eltávolítása után az élő sejteket szubkultúrával kell tenyészteni.A tenyésztett patogén mikroorganizmusokat szöveti sejtekbe oltják tenyésztés céljából, hogy a sejtkóros elváltozásokat a lehető legnagyobb mértékben csökkentsék.Emellett a szöveti sejtek tenyésztésének folyamatában érzékeny állatokba közvetlenül is beolthatók a kórokozó mikroorganizmusok, majd az állatok szöveteiben, szerveiben bekövetkezett változások szerint vizsgálhatók a kórokozók jellemzői.

02 Genetikai vizsgálati technológia

A világ orvostechnológiai színvonalának folyamatos fejlődésével a molekuláris biológiai kimutatási technológia fejlődése és fejlődése, amely hatékonyan képes azonosítani a kórokozó mikroorganizmusokat, javítani a külső morfológiai és fiziológiai jellemzők alkalmazásának jelenlegi állapotát a hagyományos kimutatási folyamatban, és egyedi géneket használhat.

1 Polimeráz láncreakció (PCR)

A polimeráz láncreakció (Polymerase Chain Reaction, PCR) egy olyan technika, amely ismert oligonukleotid primereket használ a tesztelendő génfragmens kis mennyiségének irányítására és amplifikálására egy ismeretlen fragmensben in vitro.Mivel a PCR képes amplifikálni a vizsgálandó gént, különösen alkalmas a kórokozó fertőzés korai diagnosztizálására, de ha a primerek nem specifikusak, téves pozitív eredményt is okozhat.A PCR technológia az elmúlt 20 évben gyorsan fejlődött, és megbízhatósága fokozatosan javult a génamplifikációtól a génklónozásig és -transzformációig, valamint a genetikai elemzésig.Ez a módszer az új koronavírus fő kimutatási módszere is ebben a járványban.

A Foregene a Direct PCR technológián alapuló RT-PCR készletet fejlesztett ki normál 2 gén, 3 gén és variánsok kimutatására az Egyesült Királyságból, Brazíliából, Dél-Afrikából és Indiából, a B.1.1.7 vonalból (UK), B.1.351 vonalból (ZA), B.1.617 vonalból (IND) és P.1 vonalból (BR).

2 Gén chip technológia

A génchip technológia a microarray technológia alkalmazására utal, amellyel nagy sűrűségű DNS-fragmenseket rögzítenek szilárd felületekhez, például membránokhoz és üveglapokhoz, meghatározott sorrendben vagy elrendezésben, nagy sebességű robotikával vagy in situ szintézissel.Izotópokkal vagy fluoreszcenciával jelölt DNS-próbákkal és a báziskomplementer hibridizáció elve segítségével számos kutatási technikát, például génexpressziót és monitorozást végeztek.A génchip technológia alkalmazása a kórokozó mikroorganizmusok diagnosztizálására jelentősen lerövidítheti a diagnózis idejét.Ugyanakkor azt is képes kimutatni, hogy a kórokozó rendelkezik-e gyógyszerrezisztenciával, mely gyógyszerekre rezisztensek és melyek azok a gyógyszerek, amelyekre érzékenyek, így referenciát jelent a klinikai gyógyszeres kezeléshez.Ennek a technológiának a gyártási költsége azonban viszonylag magas, és a chipészlelés érzékenységét javítani kell.Ezért ezt a technológiát még mindig használják a laboratóriumi kutatásokban, és a klinikai gyakorlatban nem alkalmazták széles körben.

3 Nukleinsav hibridizációs technológia

A nukleinsav-hibridizáció egy olyan folyamat, amelyben a patogén mikroorganizmusokban komplementer szekvenciákkal rendelkező nukleotidszálak egyesülnek a sejtekben, és heteroduplexeket képeznek.A hibridizációhoz vezető tényező a nukleinsav és a próbák közötti kémiai reakció a patogén mikroorganizmusok azonosítására.Jelenleg a patogén mikroorganizmusok kimutatására használt nukleinsav-újrakeresztezési technikák főként a nukleinsav in situ hibridizációt és a membránblot hibridizációt foglalják magukban.A nukleinsav in situ hibridizáció a nukleinsavak hibridizációját jelenti patogén sejtekben jelölt próbákkal.A membrán-blot hibridizáció azt jelenti, hogy miután a kísérletező a kórokozó sejt nukleinsavját leválasztja, azt megtisztítják és szilárd hordozóval kombinálják, majd hibridizálják az elszámoló próbával.A számviteli hibridizációs technológia előnye a kényelmes és gyors működés, valamint alkalmas érzékeny és céltudatos patogén mikroorganizmusok kezelésére.

03 Szerológiai vizsgálat

A szerológiai vizsgálatok gyorsan azonosítják a kórokozó mikroorganizmusokat.A szerológiai vizsgálati technológia alapelve a kórokozók kimutatása ismert kórokozó antigéneken és antitesteken keresztül.A hagyományos sejtelválasztáshoz és -tenyésztéshez képest a szerológiai vizsgálat műveleti lépései egyszerűek.Az általánosan használt kimutatási módszerek közé tartozik a latex agglutinációs teszt és az enzimhez kötött immunoassay technológia.Az enzim-linked immunoassay technológia alkalmazása nagymértékben javíthatja a szerológiai vizsgálatok érzékenységét és specificitását.Nemcsak az antigént képes kimutatni a vizsgált mintában, hanem az antitest komponenst is.

2020 szeptemberében az Infectious Diseases Society of America (IDSA) irányelveket adott ki a COVID-19 diagnosztizálására szolgáló szerológiai vizsgálatokhoz.

04 Immunológiai vizsgálat

Az immunológiai kimutatást immunmágneses gyöngyszétválasztó technológiának is nevezik.Ezzel a technológiával a kórokozókban szét lehet választani a patogén és nem patogén baktériumokat.Az alapelv a következő: mágneses gyöngyök mikrogömbök használata egyetlen antigén vagy többféle specifikus kórokozó elkülönítésére.Az antigének összeállnak, és a kórokozó baktériumok az antigéntest és a külső mágneses tér reakciójával elkülönülnek a kórokozóktól.

Kórokozók kimutatása hotspotok-légúti kórokozók kimutatása

A Foregene „15 légúti patogén baktériumok kimutatására szolgáló készlet” fejlesztés alatt áll.A készlet 15 féle patogén baktériumot képes kimutatni a köpetben anélkül, hogy meg kellene tisztítani a köpetben lévő nukleinsavat.Hatékonyság szempontjából az eredeti 3-5 napot 1,5 órára rövidíti le.